6. fejezet - Új családom

Első dolgom az volt, hogy felhívtam Ciarát. Mikor megtudta, hogy a fiúk is itt lesznek, egyből beleegyezett. Körülbelül fél óra múlva már csöngetett. Természetesen Niall odarohant az ajtóhoz és ő engedte be Ciarát.
-Ki rendelt egy jó csajt?- kérdezte kiabálva Niall, miután beengedte Ciarát.
-Te.- ment el mellette Zayn.
-Ja lehet.- pirult el, és elkezdett nevetni.
Ciara rák vörös lett, de ugyanúgy nevetett ő is. Ők ketten annyira hasonlítanak. Ugyanúgy nevetnek, ugyanúgy hülyéskednek, ugyanúgy ugranak rá a másikra.. amit én párszor már tapasztaltam. :D
Összeillenek! Szerintem valamikor össze fognak jönni! Még az is lehet, hogy ma éjszaka. Végülis ki tudja, már egy pár embert összehoztam, velük miért ne menne?! :D
Nagyban beszélgettem Zaynnel, amikor Harry is odajött.
-Hilly, szeretnék kérdezni tőled valamit..- hívott félre Harry.
-Ne kímélj.- mosolyogtam.
-Lehet, hogy még egy kicsit korai ez, mert még alig pár napja ismerjük egymást, de én az első pillanattól kezdve szerelmes vagyok beléd! Amikor a koncertünk után kirohantál az öltözőből halálra rémültem. Utánad akartam futni, de Liam még előttem fel állt, és utánad szaladt.
Mind az öten nagyon megszerettünk téged, és Ciarát is. Szóval.. azt szeretném kérdezni.. hogy.. lennél a barátnőm?- kérdezte szomorú fejjel, mert félt a választól.
-Énis nagyon megszerettelek benneteket, és Ciara is. Viszont én már akkor is szerelmes voltam beléd, amikor te még a létezésemről se tudtál. Csakhogy é nem olyan vagyok mint a többi lány. Én mindig kitűntem a sorból. Én nem Harry Stylest imádtam a One Direction bandából, hanem egy romantikus, vicces és göndörke srácot. Először a belsődbe imádtam bele.
És igen, leszek a barátnőd.- a végén full vörös fejjel mosolyogtam.
Harry szeme felcsillant, majd megfogta a fejem, a sajátjához húzta, hogy összeérjen a homlokunk. Elcsattant egy újabb csók, amit most a fiúk is láttak. Húú'-zásba kezdtek, amelyet egy 'gratula haver' követte.
-Hé nincs kedvetek üvegezni?- kérdezte Niall.
Persze mindenkinek igen volt a válasza.. kivéve nekem.. de hát nem tehettem mást.. beleegyeztem én is. :D
-Ti rendezzétek kör alakba az üléseket, mi addig keresünk üveget meg hozunk poharakat! - adta ki a feladatokat Zayn, majd elindult Niallel a konyhába.
-Minek kellenek a poharak? - kérdeztem értetlenül Liamet, aki éppen Harryvel rendezgette a foteleket.
-Hát tudod mi úgy szoktunk játszani, hogy ha nem teszel meg valamit, akkor innod kell. - válaszolt Liam helyett Louis.
-Na nem. Én úgy nem játszok. Alapból rossz ötletnek tartom az egészet, de hogy még le is részegedjünk.... - aggodalmaskodtam. 
-Akkor nem úgy játszunk. Csak simán. Ha az neked úgy jó... - ölelt meg Harry, de szavai felháborodást okoztak a fiúk között.
-Mi?? Ne mááár. Az benne a vicces! - siránkozott Louis. Liam meg csak röhögött, mert neki mindegy volt, úgysem ihat alkoholt. Én, nem törődve Louis nyávogásával, megcsókoltam Harryt.
-Menjetek szobára... - sóhajtott fel Zayn, mikor belépett a szobába. Ezen mindenki felröhögött, még mi is. Louis elsírta a híreket, hogy nem a 'szokásos' mondón fogunk játszani, mire Niall és Zayn vágott egy szenvedő arcot, de végül beletörődtek és leültek a helyükre.
-Kezdhetek én?- kérdeztem ártatlan fejjel. Mivel senki sem tiltakozott azonnal meg is pörgettem. 
Niall előtt állt meg az üveg vége.
-Csókold meg Ciarát!- adtam ki a feladatot. Mindketten elpirultak, de Niall nem habozott. Felállt, és azzal a lendülettel lekapta Ciarát. Az est hátra levő részében Ciara Niall ölében ült.
-Én jövök! - kiáltott fel Niall. Harry előtt állt meg az üveg vége.
-Na basszus. - nyögött fel Harry majd felemelte fejét és ránézett Niallre. - Mit akarsz, mit csináljak?
-Mmmmm... - vágott gonosz fejet Niall - Fogd meg Hilly melleit!
Mindenki felröhögött, kivéve Harryt, aki vágott egy 'bitch please' fejet, és zavartatás nélkül letapizott. Ez még nagyobb nevetést váltott ki a fiúkból, belőlem pedig egy 'miért is barátkozom ezekkel' fejet.
-Na akkor most én jövök! - megpörgette az üveget és Liam felé állt meg. - Muhaha! - nevetett ördögien majd mondta a feladatot. - Zsonglőrködj kanalakkal!
-Mi?! - kiáltott fel Liam. - Az lehetetlen! Nem is tudok zsonglőrködni! 
-Persze, persze... Tudjuk hogy a kanalak miatt nem csinálod meg... - nevetett Harry. - Akkor....legyél a pincérünk 4 körön át! Kezd azzal hogy hozol valami sütit!
-Sütit? Nem megyek el a cukrászdába! - torpant meg Liam.
-Ott van a  hűtőben te.... - röhögött még mindig Harry.
-Jó, jó hozom, de előtte pörgetek. - Louis felé állt meg az üveg. - Ez könnyű. Írd ki twitterre hogy ' Liam Payne a legkirályabb ember a világon, és rajta sokkal jobban állnak a csíkos ruhák.'
-SOHA! - sikított Louis. - Az első részét még talán, de a másodikat felejtsd el!
-Jól van akkor csak az elejét. - nevetett mindenkivel együtt Liam, majd ki is ment a konyhába.
Miután teljesített a feladatát, Louis pörgetett. Engem pörgetett. Gondolkozott pár percig, ezalatt Liam is megérkezett a tortaszeletekkel. Louisnak felcsillant a szeme és gonosz mosolyra húzódott szája. Intett, jelezve hogy menjek közelebb.
-Fogd meg az egyik tortaszeletet, és kend Harold arcába. - suttogta a fülembe, mire én felnevettem, de utána komoly arcot vágtam, nehogy rájöjjenek a 'tervünkre'. Odasétáltam az asztalhoz, vettem egy tányért és raktam rá egy szelet tortát. Nyugodtan leültem Harry mellé a kanapéra. A többiek értetlenkedve néztek, azt hitték hogy az a feladatom hogy sütit egyek. De ekkor egy hirtelen mozdulattal felkaptam a szeletet és Harry arcába kentem. Alapos munkát végeztem, mert a piros-kék máz teljesen belepte Harry arcát. Mindenki elkezdett fuldokolni a röhögéstől, még Harry is. Louis lepacsizott velem, és nagyon elégedett feje volt. Ekkor Harry bosszúként magához ölelt és nyomott egy hatalmas puszit az arcomra, ezzel elérve azt, hogy én is csupa tortamáz lettem. 
-Na pörgetek - mondtam. Zaynnél állt meg az üveg. Magamhoz hívtam, mert én is egy titkos küldetést akartam adni neki, mint az előbb nekem Louis.
-Öntsd rá annak a pohár tartalmát Harry pólójára, hogy le kelljen vennie. - suttogtam neki, de nem bírtam ki nevetés nélkül. Ő is elnevette magát, majd bólintott egyet. Ő nem vezette fel úgy mint én, hanem azonnal cselekedett. Megfogta a poharat és egy lendítéssel Harryre öntötte a benne lévő vizet.
-Mi a... Basszus! Mindenki ellenem játsziik? - röhögött Harry.
-Hááát... - nevettem. -Óóó a francba!  Most muszáj lesz levenned a pólódat...
-Áááá már éértem.- esett le Harrynek a feladat lényege. Egy mozdulattal lekapta magáról vizes pólóját és rádobta Zaynre. Zayn zavartatás nélkül pörgetett, és Niallt pörgette. Az volt a feladata, hogy a játék végéig legyen Zayn szolgája, de nem vállalta, ezért le kellett vennie egy ruhadarabot.
Egyre több olyan feladat volt, amit nem teljesítettek a fiúk, úgyhogy egyre csak fogytak róluk a ruhadarabok. Harryn már csak zokni és alsógatya volt, Zaynen póló és alsógatya, Ciarán cicanaci és póló, Niallen nadrág és zokni, Liamen meglepő módon minden volt csak zokni nem, Louison pedig a csikós pólója és egy ugyanolyan mintájú boxer. Én voltam az egyetlen, aki teljesen fel volt öltözve.
Niallen volt a sor a pörgetésben, és engem pörgetett.
-Csókold meg Zaynt! - mondta körülbelül fél perc gondolkodás után.
-Na azt tuti nem! - mondtam határozottan, de ekkor azt vettem észre hogy mindenki kaján vigyorral reagálja le a válaszom. Leesett hogy le kell valamimet vennem. Ránéztem Harryre, de ő is pont olyan volt mint a többiek. Alig várta hogy lássák mit veszek le. Végül beletörődtem a 'sorsomba' és levettem a pólómat. A fiúk lefagytak pár másodpercig, de nem értettem miért, mert ma már láttak egyszer fürdőruhában. Gyorsan pörgettem és mondtam is a feladatot Louisnak. 
-Mutasd be a táncmozdulataidat!
Louis azonnal felpattant és az iPhoneján elindított valami zenét. Elkezdett baromkodni és végül már a többiek is beszálltak. Mindenki nagyon jól érezte magát.

*Reggel.*

Harry mellett ébredtem, a vendégszobában. Mi ketten tegnap hamarabb elmentünk aludni, mint a többiek. Harry még aludt, úgyhogy kisétáltam a konyhába reggelit csinálni, de amikor kiléptem a szobából, lefagytam. Mintha bomba robbant volna. Zayn a sarokban alszik, de tele van szórva chipszel, Niall el van terülve a kanapén és a hasán egy félig megevett szendvics van, Louis az asztalon fekszik vizes pólóval, Liam pedig a fotelben alszik teljesen normálisan. Odamentem Liamhez és óvatosan felkeltettem.
-Jó reggelt Hilly! Hogy vagy? - kérdezte álmosan Liam.
-Én remekül, de itt mi történt?? - vontam kérdőre, mire ő is körbenézett.
-Hát.... miután elmentetek a fiúk elkezdtek inni... először csak kicsivel kezdtek de aztán egyre jobb lett a buli, úgyhogy folytatták és meghülyültek. - nevetett fel Liam. 
-Oh értem, de nem történt semmi baj, ugye? - aggodalmaskodtam még mindig.
-Nem dehogy. Csak jól éreztél magukat. - mosolygott rám Liam.
-Oké, rendben. - mosolyogtam vissza, majd elindultam a konyha felé.
Miközben vettem ki a narancslét a hűtőből, rádöbbentem, hogy apa pár napja már nincs otthon. Bementem a dolgozó szobájába és láttam az asztalon egy cetlit.

'Hilly!
Körülbelül 1 hétig nem megyek haza, muszáj bent maradnom! Ne aggódj, hagytam az asztalomon pénzt, hogy tudj magadnak kaját venni.
Hívd át Ciarát, és rátok bízom az egész házat! Légy jó, és vigyázz magadra! Mire visszaérek, még meg legyen a ház!
Szeretlek!
Apu.'

Végülis kicsit örültem, hogy addig bármikor átjöhetnek a fiúk. Visszamentem a konyhába, és csináltam egy kis reggelit az álomszuszékoknak. Ciara kijött a szobámból, mivel neki ott ágyaztam meg.
-Bocsi de nekem mennem kell, várnak a munkahelyemen.- mondta kicsit szomorkásan.
Adtam egy puszit a homlokára és elköszöntem. Ki suhant a bejárati ajtón.
Visszamentem a vendégszobába, mert Harry még mindig aludt. Rá ugrottam, gondoltam, biztos örülni fog nekem. :D
-Igazán kedves ébresztés.- fordulta helyzet. Most ő volt felettem.
-Szép vagy.- mosolygott.
Akaratlanul elpirultam. Harry több percen keresztül, csak a szemembe nézett.
-Szeretlek!- majd megcsókolt. Visszacsókoltam. Aaaa hangulat egyre jobban forrósodott. Éreztem rajta hogy kíván, és ez kölcsönös érzés volt. Háát megtörtént, lefeküdtünk. Oké tudom, hogy alig pár napja ismerjük egymást, és kb. 1 napja vagyunk együtt, de hát na. Most ez van. :D
-Vissza kellene mennünk.- mondtam.
-Úgy is éhes vagyok.- nevetett.
Reggeli közben Niallnek kipattant az a fejéből, hogy menjünk le a tengerpartra. Hát naná, hogy rajta kívül mindenki beleegyezett.
Megbeszélték, hogy Harry velem marad, itt hagyják a kocsit, elmennek taxival, és a parton találkozunk.
Nézte az ablakból Harry, ahogy a többiek beszállnak a taxiba. Miután látta, hogy nincsenek a közelben, megfordult.
-Mindennél jobban szeretlek.- majd megcsókolt. Viszonoztam.
Majd mondtam neki, hogy átöltözök, és elkészülök, szóval a fürdőben leszek.
Mikor becsuktam magam mögött az ajtót, hallottam, hogy Harry felhívja valamelyik fiút, és elmondja az 'akciónkat'.. Pasi.. :D
Még a csukott ajtón keresztül is hallottam ahogy kiabálnak a telefon másik végén. Őrület miket csinálnak ezek. Gondolom még beszélgettek, de azt nem hallottam mert gyorsan letusoltam, megcsináltam az összes teendőmet, amit lehet csinálni a fürdőben.
Mikor kijöttem, Harry egyből megjegyezte, hogy milyen gyönyörű vagyok. Egy csókkal mondtam köszönömöt.
Majd mikor beszálltam a kocsiba akkor jutott eszembe.
-Harry, nem mehetünk a strandra, nincs is fürdőruhám!- törtem ki.
-És?- nézett rám pajkosan majd arcára fagyott a mosoly és visszafordította a fejét az út felé -Megbeszéltem a fiúkkal, hogy mi elmegyünk ruhát venni neked és ott találkozunk.
-Nem akarom, hogy költs rám.... - morogtam, de igazából örültem, hogy még több időt tölthetek a fiúkkal.
-Durcizás helyett inkább elkezdhetnél gondolkodni hogy milyen fürdőruhát szeretnél... - kezdett bele, de én azonnal a szavába vágtam.
-Ha már muszáj újat venni, akkor egybe-részest szeretnék.
-Mi? Nem. Mért vennél fel egyberészest? Tökéletes alakod van! Én már csak tudom... - háborodott fel, de a végére egy önelégült mosoly ült ki az arcára.
-Jaj már Harry! Nem olyat kapok amilyet szeretnék? - vontam kérdőre.
-Ha egyberészest szeretnél akkor...nem. Kapsz egy szexi bikinit és kész. Eldöntöttem. - röhögött, majd gyorsan felém fordult és nyomott egy puszit az arcomra.
-Itt terrorizálsz... - nevettem fel, majd én is megpusziltam Harryt.

  ~

-Elégedett vagy? - kérdezte Harry mosolyogva, miközben sétáltunk kifele a boltból. Keze a derekamon volt.
-Igen, nagyonis. Köszönöm szépen. Bár nem egyberészes... - nyomtam meg a szót - de nagyon tetszik. És a nadrág és a póló is.
-Akkor jó. Amúgy szinte hihetetlen, hogy nem ismertek fel... - gondolkodott el Hazza.
-Tényleg, mi lesz a strandon? Fel fognak ismerni, és ha meglátnak minket akkor pletykálni fognak és.... - kezdtem el kiakadni de Harry befogta a szám. Az ő szájával.
-Nyugi, egyedül leszünk. Mármint a fiúkkal. Tényleg, fel is hívom őket hogy hogy állnak.- vette elő telefonját, közben beültünk a kocsiba és elindultunk a part felé. Tudtam hogy Harry nem Louis-val beszélt, mert nem mondta a végén hogy 'Szeretlek'. Nem is Niallel, mert nem említette hogy van-e étterem a közelben vagy sem. Zayn valószínűleg épp a haját állítja be, vagy épp keresi a megfelelő gatyát, amiben kidolgozott felsőteste tökéletesen látszik. Így hát valószínűleg Liammel beszélt.
-Kivel beszéltél? - kíváncsiskodtam.
-Liammel. - Talált süllyedt. - Öt perce indultak, úgyhogy körülbelül ugyanakkor érünk oda mint ők. - magyarázta Harry. - Amúgy, tudom hogy már százszor mondtam, de nagyon csini vagy.
-Köszi. - pirultam el, bár nem tudom miért mert tényleg mondta már párszor.

  ~

-Végre itt vagytok!- kiáltott fel Liam, amikor kiszálltunk Harry kocsijából. 
-Jaaaj annyira hiányoztál már bogárkám!- ölelte meg Harryt a répafejű. - Azt hittem már eltévedtetek. Vagy csak megismételtétek a reggelit? - röhögött fel, és már el is tolta magától Hazzát és elkezdett rohanni.
--Ez komoly? Elmesélted? Hát ezt nem hiszem el... - röhögött a göndörke is, aztán megláttam hogy Liam és Zayn rohannak Harry felé, majd a következő pillanatban már a kezükben tartották.
-Te ilyen rossz fiú vagy, Harold? - rázta az említett személyt Zayn. Miközben ökörködtek, feltűnt hogy valaki hiányzik.
-Merre van ír barátunk? - tettem fel kérdésem.
-Oh, ő a kocsiban ül. Eszik, meg bénázik a gitárjával asszem. - rántotta meg a vállát Zayn.
Ekkorra már a 'nagy bátor' Louis is visszajött és ő is kínozta Hazzát. Elsétáltam Louis kocsijához, majd beültem a hátsó ülésre.
-Szia Hilly! Mizu? - nézett fel rám meglepetten a keresett személy, Niall.
-Szia Nialler. Miért ülsz itt egyedül? - kérdeztem, és ahogy kimondtam eszembe jutott amikor az óvónéni mondta ezt nekem még kiskoromban. Ezen halványan elmosolyodtam, majd komolyan ránéztem Niallre.
-Hát, csak.... gitározgattam. - mondta ártalmatlanul.
-Gyere ki, játsz nekünk. Hidd el, úgy sokkal jobb lenne. - mosolyogtam rá biztatóul, és most én éreztem magad az óvónéninek. Kisétáltunk, leültünk a part közelébe és Niall elkezdett játszani. Odahívtam a többi fiút is, és ők pedig elkezdtek énekelni. Végül már mindenki énekelt torka szakadtából és mindenki nagyon jól érezte magát.
-Amúgy minek vettünk fürdőruhát, ha nem is megyünk be a vízbe? - kérdeztem, de amint kimondtam, meg is bántam. 
Mind az öt fiú szeme felcsillant és először lassú mozdulatokat tettek, majd felugrottak és elkezdtek felém futni. 
Én is elkezdtem rohanni, de sikertelennek tűnt próbálkozásom mert azonnal utolértek, felkaptak és vittek a víz felé. 
-Várjatok! Legalább a ruháimat hadd vegyem le, mielőtt bevisztek! - emeltem fel a kezem jelzésül, hogy álljanak meg.
-Majd Harry leveszi a ruháidat, úgyis van benne tapasztalata... - jegyezte meg Zayn, majd mindenki hangos nevetésben tört ki, kivéve engem és Harryt. 
-Úgy érzem ezt még párszor megkapjuk. - néztem rá mosolygó szemekkel, mire ő megcsókolt, amire a fiúk válasza egy 'húú'-zás volt, de nem érdekelt minket. Levette a ruháimat és lazán ledobta a homokba.
-Héé így kell bánni az új ru... Aztaa! - nézett fel Louis, és tátva maradt a szája. A többieknek szintúgy.
-Mi az? - néztem rájuk értetlenül. Zayn elindult Harry felé és kezet fogott vele.
-Minden tiszteletem, haver. Remek választás. - gratulált Harrynek, de közben le sem vette rólam a szemét. Harry felnevetett, majd megköszönte és megragadta a kezem. Befutottunk a tengerbe, majd a fiúk is követtek, és ránk ugrottak.

*Később.*

Órákon át fürödtünk a vízben, utána még kint kicsit beszélgettünk, énekelgettünk és hasonlók. Amikor kezdett besötétedni, úgy döntöttünk hogy hazafele vesszük az irányt.
Megbeszélték a fiúk, hogy ma is mindenki nálam tölti az éjszakát. Mikor megérkeztünk, én azonnal a konyhába mentem, mert nagyon szomjas voltam. Raktam ki poharakat és kólát a nappaliban lévő dohányzó asztalra, majd lehuppantam Harry ölébe és végignéztem a fiúkon. Zayn, Liam és Niall a négy személyes kanapén voltak elterülve, Louis a földön ült mert 'az a kedvenc helye', mi Harryvel pedig a karosszékben.
Amikor rájuk néztem, és láttam a szemükben a boldogságot, önkénytelenül elmosolyodtam. Ők az új családom!

5. fejezet - Csak egy jó nap

Reggel; 10:00!

Valamelyik idióta keltett hajnalok hajnalán.. Mivel nem bírtam kinyitni a szemem, ezért csak megnyomtam a telefonon a gombot.
-Mi az?-kérdeztem, nem a legkedvesebben.
-Zavarok?
-Ki beszél?
-Harry. Meg itt vannak a többiek is. Felkeltettelek?
-Dehogyis... már vagy 5 óra óta fent vagyok....-válaszoltam neki irónikusan.
-Szóval igen. Bocsi. Csak azt akartam kérdezni, hogy van-e kedved találkozni velünk?!
-Van.
-Oké. Akkor mondjuk 3-kor.....a plázában?!-hallottam a hangján, hogy mosolyog, amikor kérdezi.
-3-kor nálunk?-helyesbítettem. Nincs kedvem mászkálni a városban.
-Inkább a pláza.-mondta egyszerre mind az öt fiú. Szóval ki voltam hangosítva..
-Akkor 3-kor nálunk.- majd elmondtam a címem. Ezen elnevették magukat.
-Akkor 3-kor ott leszünk.
-Oké, szia.
-Sziaaaaaa.- hallottam mind az öt fiút.:)
Miután letettem a telefont, még aludtam. Az ébresztőmet beállítottam 11:30-ra.Mikor felkeltem, gyorsan lezuhanyoztam, fogat mostam, felvettem egy fekete cicanacit, egy fehér hosszított féloldalas felsőt, egy fehér converset, magamra tettem egy kis alap sminket..Takarítgattam, megszemléltem a ház minden egyes zugát... Hatalmas ez a ház, 10 ember is bőven el éldegélne benne, annyi szoba van.
3-kor csengettek. Amikor ajtót nyitottam, az egész banda előttem állt.
-Helló, gyertek beljebb.-mosolyogtam rájuk.
Miután mindenkinek köszöntem egyesével, beültünk a nappaliba.
-Inni kértek valamit?-kérdeztem.
-Cola, gyümölcslé....-hangzottak a válaszok.
Kimentem a poharakért és az innivalóért. Épp vittem volna a tálcán mind a 6 poharat, amikor megakadt a lábam a bárszékben, és elvesztettem az egyensúlyomat. szerencsére nem estem el. De amikor az egyik pohár a földön landolt, szépen elkáromkodtam magyarul.
-B*ssza meg a jó k*rva élet. -szitkozódtam, de MAGYARUL.
Erre a nappaliból halk nevetés csapta meg a fülem.
-SUPERMAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAN!-szaladt be ordibálva Louis, ilyen szuperman pózban, majd a másik 4 srác is ott termett mellette. Addig én leraktam a tálcát.
-Segítek..- jött oda Liam nevetve.
-Inkább menjetek ki, nehogy belelépjetek az üvegszilánkba.. -mondtam, mire kimentek mindannyian.
Összetakarítottam, majd kivittem a srácoknak az innivalót.
-Kaját?-kérdeztem
-Igen, nagyon éhes vagyok.-vágta rá Niall egyből.
-Most ettünk 1 órával ezelőtt Niall.-mondta Harry.
-De én éhes vagyok!!!!!-durcizott Niall.
-Akkor megyek hozok valami kaját. Mit kértek?
-Azt ami van a hűtőben.-mondta Liam.
-De semmi nincs a hűtőben.-nevettem.
-Csak ettél valamit ma.-mondta.
-És ha nem?-mosolyogtam.
-UFO. Hogy bírod ki kaja nélkül?-mondta Niall meglepetten.
-Ne magadból indulj ki drága....-kacsintottam.-Pizza, olasz, kínai?
-Kínai.-mondta Zayn, és a többiek meg csak bólogattak helyeslően.
-Akkor elszaladok kínaiért, oké? Addig nézzetek körbe a házban. Van kint medence, ha gondoljátok. 20 perc és jövök. -mondtam mosolyogva.
-20 perc múlva-
Amikor beléptem a házba a kajával a kezemben, nem hallottam semmilyen zajt a házból, ezért tudtam egyből, hogy a medencénél lehetnek, ezért arra vettem az irányt.
-Meghoztam a kaját!-na ki pattant ki legelőször a vízből?! Na ki?! Hát persze hogy Niall.
Miután mindenki leült a napozó ágyra, és elkezdtek enni, vittem ki inni, majd elkezdtem én is enni.
Vagyis próbáltam, mivel nem állt rá a kínai pálcikára a kezem.
Épp emeltem volna végre sikeresen a falatot, amikor az kirepült a pálcika közül, ki a fűre. A fiúk hangos nevetésben törtek ki. Bevallom, ha nem én lettem volna ilyen szerencsétlen, én is röhögtem volna.
-Na jó, nekem ez nem megy. Hozzak valakinek villát?-és itt már én is elnevettem magam.
-Nem kell, köszi.-nyögték ki, a röhögéstől fulladozva.


Miután megettem a kajámat VILLÁVAL, felmentem a szobámba, felvenni egy bikinit. 
Lementem a fiúkhoz, akik éppen a vízben baromkodtak, csak Zayn ült a napozó ágyon.Leültem a mellette lévő napozó ágyra, és úgy gondoltam, napozom egy kicsit, mivel eléggé sütött a nap, ami itt elég ritka.
-Hogy-hogy nem mész a többiekhez, Zayn?-kérdeztem mosolyogva, miután lefeküdtem a hasamra.
-Hát...nem tudok úszni.-mondta.
-Értem... Naptejet?-ajánlottam neki.
-Nem, köszi.-válaszolta.
-És nem unatkozol?-kérdeztem angyali mosollyal.
-Hátadat?-kérdezte nevetve.
-Igen.-kacagtam vele, majd felültem, hogy be tudja kenni a hátamat.
Leültem a napozó ágy végére, és pont rálátásom volt a 4 hülye gyerekre, Zayn pedig jött mögém törökülésbe.
Amikor elkezdte kenni a hátam, elkaptam néhány pillantást Harry felől.
Akaratlanul is a fiúk felsőtestére tévedt a tekintetem. Néhány kocka volt ott. :D Pont jó volt, mert nem voltak azok a kigyúrt állatok, de nem is voltak pocisak.:)
-Hát drágáim, itt evés helyett kondi terembe kellene járni.-kötekedtem kicsit.
-Jól meggondoltad amit mondtál?-nézett gonoszan Harry.
-Félnem kellene Styles?-húztam az agyát.
-Jól tennéd!-mondta, és közelített felém.
-Jó vagyok önvédelemből.-kacsintottam.
-Akkor fuss az életedért.-és még mindig közelített sunyi mosollyal.
Gyorsan felpattantam a napozó ágyról, és futni kezdtem a házba. Ami azt illeti, nem vagyok jó futó..
Az irányt a nappali felé vettem. Éreztem, hogy Harry ott van közvetlen mögöttem. Amikor már a nappaliban voltam, gyorsan átfutottam az üveg asztal túlsó végére. Harry pedig a másik végénél állt.
-Innen már nem menekülsz.-nevetett gonoszan, és elkezdett közelíteni felém, én pedig ahogy hátráltam, neki ütköztem a könyvespolcnak.
-Tudod, nem gondoltam komolyan.... próbáltam menteni a helyzetet, amikor már csak 30 centi volt közöttünk. És jött közelebb, közelebb, és egyszer csak felkapott az ölébe.
-Késő bána......-és megbotolhatott valamiben, mivel a kanapéra estünk mind a ketten, elég érdekes pozícióban.  Én háttal feküdtem a fotelban, ő pedig rajtam hasalt csupasz és vizes felsőtestével. Épp elkezdtem volna nevetni az esésén, amikor megláttam, hogy az arcomat fürkészi. Elvesztem a gyönyörű szemeiben. A tekintete az ajkam és a szemem között cikázott.
Egyszer csak elkezdett közelíteni az ajka az enyém felé. A szívem majd kiugrott a helyéről. És már alig volt 1-2 centi a szánk között...
Éééés persze Louis bejött a nappaliba, és kapva az alkalmon, ránk ugrott. A csodálatos csók helyett lefejeltük egymást. Nagyon romantikus volt, mit ne mondjak..:D De a legjobb az volt, hogy a púp meg is maradt a homlokomon.
-Ez most komolyan muszáj volt?!- kérdezte kicsit mérgesen Harry.
-Jóó bocsi, azért a fejem ne harapd le.- válaszolta röhögve Louis.
-Mi folyik itt?!- rohant be a nappliba Niall olyan hősi pózban.:D
Végülis mindenki visszament a medencéhez, én pedig bementem a konyhába, mert kicsit megszomjaztam, a poharam meg üres volt. Amikor a hűtőben kerestem valami iható dolgot, lépteket hallottam. Hirtelen kicsit megijedtem, megfordultam, és becsaptam a hűtő ajtaját. Megint majdnem összefejeltem Harryvel..
-Jól nézel ki púppal a homlokodon.- nevetett.
-Nagyon vicces vagy Harold.. tényleg..- a végén már én is nevettem.
Majd egy kicsit elkomolyodott az arca, és tekintete a szemem és az ajkaim között cikázott. Egyre közelebb jött. A szívem újra hevesen vert.
-Bocsi kérhetek egy kis inn..-lépett be Liam a konyhába, és ahogy észrevette, hogy Harryvel vagyok kettesben, abbahagyta a mondandóját, és egy bocsi közepette elhagyta a szobát.
-Hát.. tudnak időzíteni.- mondtam.
-Ebben profik.- mondta nevetve.
Majd végül -amit 2-szer is megzavartak- elcsattant egy csók. A lábam is beleremegett. Azt kívántam, bárcsak örökké tartana ez a perc. Dehát egyszer mindennek vége lesz, nemde?!
-Amikor először láttalak, tudtam, hogy lesz valami közünk egymáshoz.- homlokát odarakta az enyémhez. Beszélgettünk még kicsit, és gondoltuk, hogy a fiúk biztos már megölték egymást, ezért visszaindultunk.
Amikor kiértünk, mindenki vigyorogva nézett ránk. Nagyon ijesztőek voltak.. elmehetnének egy horror filmbe..:D 
Harryvel kérdőjel fejjel néztünk egymásra, majd végülis leesett a dolog.. Pedig Liam nem is látott semmit!..
-Naa együtt vagytook?- Niall nézett rám kiskutya szemekkel. Ennek az eredménye az volt, hogy Louis lenyomta a víz alá. Majd eszembe jutott egy olyan ötlet, hogy még én se tudom, hogy ezt komolyan gondoltam-e.
-Őmm.. nincs kedvetek itt aludni?- kérdeztem kicsit elpirulva, halvány mosollyal.
-Például mint az ottalvósbuli?! Pizsamaparty?! Én benne vagyok!.. ha jön Ciara is..- a végét már halkan mondta, sőt suttogva. Ezen a mondatán elmosolyodtam. Elképzeltem Ciara arcát, ahogy ezt majd elmondom neki.
Végülis mindenki beleegyezett. Ennek nagyon örültem, hiszen mégjobban megismerhetem a fiúkat. És akár lehet köztem és Harry között valami..

4. fejezet - Legemlékezetesebb nap

Sajnálom, hogy csak úgy eltűntem, és már régen nem írtam új részt.. Megpróbálom bepótolni, új részekkel.:)
Remélem tetszeni fog ez a rész.:)
Jó olvasáást. xoxo

Ciarával annyira bevadultunk, hogy legszívesebben felugrottunk volna a színpadra táncolni.. Mondjuk az durva lett volna.:D.. Olyan sok koncert videót láttam róluk, és olyan jó volt látni, hogy amikor komolynak kell lenni, akkor ugyanúgy hülyéskednek. Élőbe viszont máshogy van.
Amikor ott állsz több ezer directionerrel együtt.. felbecsülhetetlen érzés. Sohasem gondoltam volna, hogy egyszer ott leszek egy koncertjükön. Az egyik legnagyobb álmom valóra vált. Sajnos a legrosszabb az volt, hogy néha eszembe jutott Matyi.. Igaz csak pár percig, mert utána ugyanúgy tomboltam tovább.
Ciara Niallel és Liammel pacsizott, én pedig Zaynnel és Louissal. Akkor lettem volna ha Harry is felénk jött volna. Jó, nem mondom, hogy került minket.. vagyis remélem nem.. A koncert felénél már nagyon rosszul voltam a tömeg miatt. Mindenki felnyomott a színpad szélére úgy, hogy alig kaptam levegőt. Szerencsémre Paul pont felém nézett, és kihúzott a megvadult directionerek közül. Kimentem.. Egyszerűen nem bírtam tovább, klausztrofóbiás vagyok.
Mire visszatértem, akkor pont mentek le hátra a színpad mögé a fiúk. Na hurrá. Egyszer vagyok itt a koncertjükön, és alig láttam őket. Egyszerűen nagyszerű. Amikor mindenki vonult ki, megint majdnem megfojtottak. A színpad szélén vettem észre Ciarát. Odarohantam hozzá.
-Na milyen volt a koncert?- kérdeztem lihegve.
-Jó, de jobb lett volna ha nem nyomtak volna össze a lányok..- mondta nevetve.
Kerestük Pault, hogy vezessen oda a fiúkhoz, mivel mi nem tudjuk, hogy hol vannak az öltözők. Megtaláltuk. Két VIP kártyás lány mellett. Eléggé szarul éreztem magam, mert azt hittem csak mi ketten találkozunk személyesen a fiúkkal. Az egyik csajt Kimnek a másikat Bridgitnek hívták. Nagyon nem jött be a stílusuk. Cicababák.. ááhh gyűlölöm őket. Miután sétáltunk pár métert Paul megállt, és felénk fordult:
-Figyeljetek lányok. Négyőtök közül csak 2 lány lehet velük a nap további részében. Én legszívesebben mindegyikőtöket engedném, de a fiúknak muszáj dönteniük.
Hogy mi?!? Csak ketten?! Remélem nem a cicababák lesznek! Nem mertem ők ketten mit akarnak a fiúktól. Ők nem cicababákat akarnak, akik "tökéletesek", hanem egyszerű, normális lányt.
Kim és Bridgit eléggé furán néztek ránk. Mintha egy másik bolygóról jöttünk volna, vagy én nem is tudom..
-Remélem azt tudjátok, hogy mi ketten leszünk együtt a fiúkkal, nem ti. Még rendesen öltözködni se tudtok.- mondta Kim, majd elkezdtek nevetni.
Ciara fogott vissza, hogy nehogy kirúgjam a lábát a 20centis magassarkújából. Megpróbált lenyugtatni azzal, hogy a fiúk nem hülyék, és nem fogják őket választani. Ennyire még sohase izgultam, még felelés előtt se. Ott álltunk az öltöző ajtajánál. Szívem majd kiugrott a helyéről.
Nyílt az ajtó, Louis behívta mindegyikünket. Megkérdezték a nevünket. Elmondtuk, aztán a fiúk arrébb húzódtak a sarokba, és megbeszélték melyikőnk maradjon. Már megint rosszul lettem. Liam látta rajtam, hogy nagyon sápadt lettem. Muszáj volt levegőhöz jutnom, ezért egy lendülettel felálltam, és kirohantam a szobából. Csak Ciara hangját hallottam, ahogy utánam kiabál. A várakozónál leültem az egyik székbe, és a kezembe temettem az arcom.
Pár perc után hallottam, hogy valaki rohan felém, megáll mellettem és a vállamra teszi a kezét. Meglepődve néztem Liam aggódó szemeibe.
-Jólvagy?- leült mellém.
-Ja igen, csak kellett egy kis friss levegő.- mondtam erőltetett mosollyal az arcomon.
-Akkor jó.- felállt- Amúgy hogy is hívnak?- mosolygott és nyújtotta felém a kezét.
-Hilary, de csak Hilly.- mosolyogtam és megfogtam a kezét.
Felhúzott a székből. Eléggé elgyengültem, hiszen majdnem összeestem. Liam segített megállni a lábaimon, és elindultunk vissza az öltözőhöz. Sokat beszélgettünk út közben, sokat nevettünk, és egész jól összehaverkodtunk. Kinyitotta nekem az ajtót.
Beléptem és meglepődtem attól, amit láttam. Kimék ültek és telefonoztak, Ciara a kezébe temetkezve ült mozdulatlanul. Louis, Zayn és Niall fel-alá járkál idegesen, Harry pedig ül és néz maga elé. Mindenki egyből abbahagyta amit éppen csinált, és ránk néztek.
-Úristen jól vagy? Megijesztettél minket!- jött oda Niall és megölelt.
Na ettől rohadtul meglepődtem. Elfelejtettem hogyan kell beszélni, egyszerűen nem tudtam mit csináljak. Lábaim remegtek. Végül nagy nehezen kinyögtem egy szót.
-Jólvagyok.- hamis mosoly volt az arcomon.
Mindenki megkönnyebbülten visszaült a helyére. Ciara a nyakamba ugrott, majd leültünk.
-Biztos jól vagy?- suttogta.
Én csak bólogatni tudtam, mint valami bólogatós kutya.
-Akkor most elmondjuk, hogyan döntöttünk.- szólalt meg Zayn.
-Kicsit nehéz volt dönteni, de már tudjuk kik maradjanak.- kacsintott rám Louis.
Én ezt egy jelként fogtam fel, hogy mi maradunk. Remélem rám kacsintott, és nem csak kancsal..:D.. A fiúk egymásra néztek, és Niall megbökte Zaynt.
-Mivan? Ja. őő.. Úgy döntöttünk, hogy..- abbahagyta.
Zayn ránézett Harryre, akit továbbra is nézett ki a fejéből. 
-Harry?- mondta Liam.
-Mi? jaigen. őő.. Hilaryéket választottuk. Bocsi lányok- mondta flegmán, ami tőle nem megszokott.
Ciara megszorította a kezem. Mindkettőnknek elállt a szava. Levegőt is alig vettünk. Kimék felkapták a Louis Vuitton-os táskájukat, és megsértődve becsapták maguk mögött az ajtót.
Utána a fiúk megrohamoztak a kérdéseikkel.
-Hány évesek vagytok? Honnan jöttetek? Hol laktok most? Meddig maradtok New Yorkban? Van barátotok?- kérdezték.
Mivel Ciara nagyon szégyenlős mindenre én válaszoltam.
-17 évesek vagyunk, Magyarországról jöttünk, apum üzleti útjára elkísértem őt, és ezért vagyok New Yorkba. Ciarával a repülőn barátkoztam össe és azóra szinte legjobb barátnők vagyunk. És... barátunk pedig nincs...- itt egy kicsit zavarba jöttem.
Akarva vagy akaratlanul, ennél a kijelentésnél a tekintetem Harry felé vándorolt. Úgy láttam, mintha erre a kijelentésre egy kicsit boldogabb lett volna. És amikor e szempárral hirtelen összeakadt a tekintetem, elkaptam a fejem, és azt hiszem elpirultam. Ne kérdezzétek hogy miért, nem tudom.
Még sokáig beszélgettünk a fiúkkal, nagyon megkedveltük őket. Talán előttük sokkal jobban megnyíltam, mint ennyi idő alatt bárki előtt.  Ezalatt Harryvel többször is összeakadt a tekintetünk..
7 óra volt, úgy gondoltuk, indulunk, mivel holnap Ciarának dolgoznia kell.
-Na mi szerintem megyünk fiúk, örülök hogy találkoztunk.- mondtuk mosolyogva.
-Óóóóó, már is mész Hilaa?- mondta Lou a száját lebiggyesztve.
-Hmmm, Hila... Fülbemászó...- mosolyogtam.
Elköszöntünk tőlük, majd elindultunk a kapu felé, de hirtelen megszólalt egy hang mögülem.
-Hazakísérlek.- Harry hangja ütötte meg a fülem.
-Ugye nem baj?- küldött felém egy sármos mosolyt. Egyre jobban melegem lett..
-Nemmmmmm.- nyögtem ki.
Majd Ciara úgy döntött, hogy fog egy taxit, és vissza megy vele a szállodájába, hogy ketten maradhassunk Harryvel.
Nem tiltakozott, sőt, örült ennek.
Séta közben sokat nevettünk. (azzal az idióta röhögésemmel, ami olyan mint egy őrült fókáé.)
-Tetszik a nevetésed.-mosolygott.
Harry elkezdett közelíteni felém, sejtelmes mosollyal az arcán. Az utcán kicsit sem nézhettek hülyének minket..
-Harry, nem tudom mit akarsz, de van egy olyan érzésem, hogy jobb ha nem is tudom meg...- beszéltem, és elkezdtem hátrálni... vagyis inkább próbáltam, mivel egy batár nagy kőnek köszönhetően hátra vágódtam, még az a szerencsém, hogy fűre estem...
Harry kapott az alkalmon, és amikor a füvön feküdtem, nem hogy segített volna, hanem elkezdett csikizni. (amit nem bírok túl jól.)
-H-h-arr-rry! H-a-gy-d-d-d ab-ba, n-n-e-m- k-k-k-a-p-p-o-o-o-k l-e-v-e-g-ő-t!- erre abbahagyta.

-Harry szemszöge-

Imádom amikor nevet.... Nem tudom mi van velem, de odavagyok érte. Amikor elkértem a telefonszámát, felekartam hívni, de nem tudtam, hogy hogyan fogadná. Örülne-eneki vagy sem. Most nem is nagyon gondoltam erre.
-Gyere....- nyújtottam felé a kezemet, hogy felsegítsem.
-Ezt még visszakapod!- mondta.
-Ugyan, nem tudnál te engem bántani.- néztem rá kiskutya szemekkel.
-Úgy gondolod?- jelent meg egy ördögi vigyor a képén.
-Igen, úgy...-pislogtam.
-Na majd meglátjuk...- felelte sejtelmes arccal.
Mentünk tovább, majd egyszer csak megtorpant.
-Harry, te tudod, hogy merre megyünk?- kérdezte kétségbe esetten.
-Nem, de gondolom, hogy te igen....- válaszoltam, hiszen csak tudja merre lakik.
-És ha én sem tudom?
-Ugyan már, ne mond, hogy nem tudod merre laksz!
-Azt tudom, hogy ÉN hol lakom, és azt is, hogy merre kellett VOLNA mennünk, de hogy most hol vagyunk, arról fogalmam sincs..-mondta, és az "én" és a "volna" szócskát megnyomta..
-Csak van valahol egy utcatábla, gyere, keressünk egyet...- mondtam..

-Hilly szemszöge-

Ilyen kis semmiségeken mindig is tudtam parázni, most is ez történt...
-Itt van egy.- szólalt meg Harry halál nyugodtan.
Hogy tud megnyugodni, amikor ELTÉVEDTÜNK?
-Red Rose Street, tessék. Hívunk egy taxit, és hazamegyünk.- mondta egy büszke mosoly kíséretében.
-Akkor hívom a taxit.- mondtam, sokkal nyugodtabban, és leültem a járdaszegélyre, Harry pedig mellém. Kivettem a zsebemből a telefonom, ami 20:45-öt mutatott.. Elment az idő, mit ne mondjak..... Hívtam egy taxi, néhány perc és itt lesznek.
-Sajnálom, hogy nem hívtalak.- mondta nagyon halkan.
-Mondtál valamit?- kérdeztem, mert nem értettem mit mondott.
-Ja semmi.- mondta egy halvány mosollyal.
Megérkezett a taxi. Engem raktak ki a ház előtt először, majd a sofőr vitte Harryt is.
Most volt időm végigmérni a házat. Egy fekete vaskapuval volt elválasztva az utcától. Egy nagy kert társult hozzá, ahol volt egy medence, napozóágyak, grillező, padok, egy kisebb tó, szobor. A ház maga fehér színben pompázott, olyan volt kívülről, mint egy villa.
Beléptem, és csak egy kicsit lepődtem meg. Csomó öltönyös úriember állt a nappaliba. Először azt hittem rossz házba jöttem. De apu odajött hozzám, és mondta, hogy menjek fel a szobámba. Fél óra, és el fognak menni. Nem vitatkoztam. Felszaladtam a szobámba, bezártam a szobám ajtaját.
Fülembe szólt a Take Me Home, és felléptem gyorsan twitterre. Láttam, hogy többen követnek mint tegnap. Megnéztem kik azok. Mind az 5 fiú visszakövetett.
Olyan boldog lettem, és egyben olyan álmos.:D.. az ajtóm elé kitettem egy cetlit, hogy apu ne jöjjön e, mivel már alszok. Bementem a fürdőmbe. Hajatmostam, felvettem a pizsim, fogatmostam, és lefeküdtem aludni.
Ez volt életem legszebb napja.

Remélem tetszett.! pusziii. xoxo

3. fejezet - Akkor most mi lesz?!

Sziasztook.!:)
Remélem tetszeni fog ez a rész, mert szívemből írtam mindent, és hozzám nőtt ez a rész.:) Remélem fogok még ilyen részeket írni.:) Jó olvasást.! xx

Tökre meglepődtem, amikor megfordultam, és Harry állt előttem.
-Bocsi, tudom, hogy csak most találkoztunk, de..ő.. elkérhetném a telefonszámod?- kérdezte vörös fejjel.
Most komolyan elkérte a telefonszámom?!!?! Alig jött szó ki a számon. Persze muszáj volt normálisan viselkednem, még a végén megijedt volna tőlem..
-Persze.- majd beleírtam a telefonjába a számom.
-Mi folyik itt fiatalok?- jött oda Liam.
-Semmi, most viszont mennünk kell. Sziasztok fiúk.- köszöntem el.
Áh már a helyszínen meghaltam. Mikor beültünk a taxiba Ciara megszólalt.:
-Ez most komolyan megtörtént, vagy csak álmodtam?-kérdezte rezzenéstelen arccal.
-Akkor ugyanazt álmodtuk.- mondtam majd ránéztem.
Abban maradtunk, hogy majd este felhív, és megbeszéljük a mai napot. Amikor kiszálltam a kocsból, és bementem a házba, akkor csak odanyögtem apának, egy megjöttem-et, és felmentem a szobámba.
Leültem a laptopom elé és felnéztem face-re. Nem volt semmi új. Felmentem twitterre, hátha visszakövettek a fiúk. De nem. Szomorú voltam. :/
Kopogtattak az ajtómon.
-Gyere apa.- mondtam.
-Zavarok?- mosolygott.
-Igeen, azért hívtalak be.- nevettem.
Megbeszéltük a mai napot, de nem mondtam el neki Liaméket. Apu közölte velem, hogy van egy meglepetése számomra. Remélem ettől a meglepetéstől nem kapok szívrohamot..:D
-Ugye szereted azt a brit fiúbandát?- kérdezte mosolyogva.
-Van köztük ír is!- mondtam.
-Jóó na igen, ők.. ugye szokott itt koncertjük lenni..
Oké azt hiszem meghaltam. Szerzett koncertjegyet?? Vagy csak szivat? Áh, akkor leütöm.:D
-Vettem 2..-lassan mondta, hogy jobban idegesítsen. Szokása.:D
-Mondjad mááár.
-2 koncertjegyet.. de nem akár milyet. Mivel elfoglalt, és fontos ember vagyok.. már akinek..-nevetett.- Ezért sok mindent megtehetek. Például VIP koncertjegyet szerzek a lányomnak..- elhalkult a végére.
Nem is kell mondanom, hogy a hangom elcsuklott, és ráugrottam apára. Megelégedtem volna egy rendes koncertjeggyel. De VIP, mindennek a teteje. Méghozzá holnap lesz a koncert. Lehet azért nem hívott még Harry. Mikor meglát, olyan lesz mint a romantikus filmekben, lassított felvételben futunk egymás felé, és én ráugrok.:$.. álmodik a nyomor.:D
A kis képzelődéseimet a telefonom zavarta meg. Valaki hívott. Ismeretlen szám. Talán Harry?! Felvegyem? Persze, hogy felveszem! De nem merem. Ahhj. Végül felvettem és beleszóltam.:
-Igen?
-Hilary Turner! NEM ÚGY VOLT, HOGY FELHÍVSZ????- kiabált bele a telefonba Anna.
Basszus, tényleg. Tökre kiment a fejemből, ezután an nap után. De nem mondhatom el neki mi történt, mert a végén még e miatt megutálna. Csak Ciarát meséltem el neki, na meg a koncertjegyet. Szerintem nem is kell írnom, hogy mennyire kiabált velem. Ilyenek a legjobb barátnők. Vagyis ő ilyen.:D
Végül lenyugodott, elköszöntem és leraktam. Fél 6. Kéne ma még csinálnom valamit. Felhívtam Ciarát, és mondta, hogy most nem ér rá, mert sok dolga van.
Végül nem csináltam mást, bementem a fürdőbe, lezuhanyoztam, felvettem a pizsim, és 3 tál popcornal filmeket néztem.
Nem tudtam rájönni, hogy Harry még miért nem hívott. Mindenre gondoltam. Lehúzta a wc-n a telóját, megette a telóját egy dínó.. lehet, hogy nem nagyon értelmes, de tényleg gondoltam mindenre! :D
Végül a sok gondolkozásba elaludtam, úgy körülbelül este 10-kor.

  Reggel 8:00!

Egész kipihenten keltem. Ami nálam elég ritka. Megnéztem a telefonom. 1 új üzenet.. Most nem izgultam annyira, mivel lehetett apu is. Lehet megírta, hogy elment vagy mittudomén..
Matyi volt. Idézem:

   "Hilly!
Beszélnünk kell! Remélem, hogy kicsit kiszellőztetted a fejed, és megbeszéled velem ezt az egészet!
Szeretlek, és nem akarom, hogy elmenj. Egy senki vagyok nélküled.
Tudom, hogy csalódtál, mert én hülye játszottam a szíveddel, és összetörtem. Nincs olyan lány, aki  ezt érdemelné. De azért írtam, hogy kérjek még egy esélyt.
Bárcsak visszamehetnék az időbe, és megakadályozhatnám, hogy itt hagyj.
Tényleg nagyon sajnálom, pedig tudom, hogy ezzel nem tudom újra egyberakni a szíved, mint ahogy régen volt.
De, megpróbálhatnánk még egyszer? Jobban fogom csinálni, és minden vágyam, hogy téged boldoggá tegyelek.
   SZERETLEK!
   Kérlek írj vissza!
   Puszi: Matyid♥"

Ez volt a pont amikor elsírtam magam. Soha nem írt semmi ilyesmit nekem. A szívem szakadt meg, amikor a szöveg végére értem.
Majd megcsörrent a telóm. Matyi hívott. Felvettem. Remegő hangon szóltam bele. Egyből meg is kérdezte, hogy mi a baj, miért sírok. Csak annyit tudtam mondani, hogy miattad.
-Megkaptad az üzenetem, ugye?- kérdezte.
-M-meg..- remegtem a sírástól.
-Remélem tudod, hogy minden egyes szót komolyan gondoltam, és szívemből írtam. Bárcsak ott lehetnék, hogy megölelhesselek.
-J-jó-lenne.- már levegőt is alig kaptam.
-Csak 1-re had kérjelek meg!
-I-i-gen?- kérdeztem.
-Kérlek, kérlek, kérlek.. ne sírj!.. Most mennem kell. Ha beszélni akarsz, vagy visszajössz hozzám, csak hívj! Szeretlek életem!
-Én-is.- mondtam majd letettem.
Most mi legyen? Mihez kezdjek? Vissza szerintem apa nem enged. Megőrülök. Ránéztem az órára. 9. Reggeliznem kéne, és el is kéne készülnöm, mivel ma lesz a koncert.
Mikor lementem apu már nem volt otthon. Most az egyszer örültem, hogy nincs itt. Nem szeret sírni látni. Max hangerőn One Direction - Live While We're Young.:D
Bármit csináltam, mindig Matyira, és Harryre gondoltam. Basszuuus. Majdnem elfelejtettem felhívni Ciarát, mivel 2 VIP jegyet hozott apa. Szerencsére ráért, és megbeszéltük, hogy 2-kor a koncert helyszínén találkozunk.
Most sem akartam csinos lenni. Farmerkabát, pink póló, cicanaci, pink converse. Remélem nem fogok hülyén kinézni.
1 óra. Ahh még van időm. Elmentem a Starbucks-ba és megittam egy cappucinot. Miközben vártam, hogy kicsit lehűljön, addig gondolkoztam az életemről. Leginkább Anyáékról.
Annyira hiányoznak. Viszont sírni már nem tudok. Egy életre kiszáradt a könnycsatornám.
Legtöbbször úgy érzem bárcsak meghalnék, és ott lehetnék Anyáékkal. Na de térjünk vissza a földre. Megittam a cappucinóm, bementem pár boltba nézelődni, amiből annyi lett, hogy lett pár új gatyám.
Hazavittem őket, és már mentem is a koncertre. Ciara már a bejáratnál várt. Megöleltük egymást, majd felmutattuk a VIP kártyánkat. Úgy éreztem magam mint valami híresség, vagy nem is tudom.:D
Választhattunk, hogy az emeletre megyünk, vagy az első sorba. Persze, hogy az első sorba akartunk menni. Paul köszöntött ott minket, majd arrébb terelte a többi lányt, hogy odaférjünk mi is.
Nagyban beszélgettem Paullal, amikor hallottam, hogy mindenki elkezd sikítani. Felnéztem a színpadra, és mind az öt fiú ott volt, óriási mosollyal az arcukon. Ettől én is boldogabb lettem.

Remélem tetszett ez a rész.:) Pusziik.xx

2. fejezet - New York

Már 2 órával apu előtt fent voltam, és meg néztem még egyszer, hogy mindent elpakoltam-e.
Összesen 3 bőrönddel felkészültem, hogy nekivágjak a kis utazásomnak. Egy kinyújtott pólóban és bugyiban lementem a konyhába, és csináltam pár palacsintát apának.
Ahogy végeztem, bementem a fürdőszobába, és próbáltam rendbe tenni magam, hogy ne nézzek úgy ki mint egy őrült aki most szabadult..
Mondjuk nem akartam csinosan öltözni, ezért csak szempillaspirált raktam fel, egy félvállas pólót, cicanacit, és egy fehér converse-t.
-Induláás!- kiabált fel apu.
Annyira izgultam, hogy miközben mentem le a lépcsőn, az egyik bőröndöt elejtettem, ami kinyílt.. a lépcsőn, és a nappaliban ott feküdtek a ruháim. Gyorsan bedobtam őket a bőröndbe, és már indulhattunk is.
A repülőtéren most meglepően kevesen voltak. Mindenki ugyanarra a gépre várt. Mikor felszálltunk már nem is nagyon izgultam, sőt, már alig vártam, hogy landoljon a gép.
Miközben néztem ki a fejemből, egy lány jött oda mellém.:
-Bocsi, szabad ez a hely? A sajátomról elküldtek.- mondta bociszemekkel.
-Persze foglalj helyet.- mosolyogtam.
Nagyon sokat beszélgettünk. A neve Ciara Smith. Profi fotós, akinek majdnem ugyanolyan a története mint nekem. Csak neki a szülei elváltak, és apukáját pedig szívből gyűlöli, aki alkoholista, és új életet akar kezdeni, a szülei nélkül.
Nagyon jó barátnők lettünk. Amikor leszálltunk, gyorsan számot cseréltünk, és elbúcsúztunk egymástól. Apuval beszálltunk a taxiba, azért akkor volt már bennem egy kis félsz..
Ahogy kiszálltunk az állam a földet verte. Apu azt mondta, hogy beköltözünk egy házba. Ez nem ház volt, hanem egy villa! Sőőt, egy kastély! Apa ilyen gazdag lenne?
Beléptem a házba, felmentem az emeletre, és vagy 8 ajtó fogadott.
-Apa melyik az én szobám?- kérdeztem.
-Amelyiket akarod, az enyém idelent van.- kiabált vissza.
Hmm. Végül a legutolsót választottam, mert az volt a legnagyobb. Előpakoltam, és egyből a 1D-s posztereimet ellenőriztem, hogy nem-e tépődtek el. Hála istennek egy karcolás sem volt rajtuk.
Nem akartam mind a 10-et felrakni, csak egyet, ami a kedvencem volt. A Take me home albumuk borítója. 
Máris otthonosabbnak éreztem a szobát. A ruháimat beraktam a szekrénybe, a cipőimmel együtt. Elővettem egy farmerkabátot, fehér pólót, farmert, és ami rajtam volt cipő, azt gyorsan felvettem.
Apu adott pénzt, és fogtam egy taxit. Felhívtam Ciara-át, hogy nem-e ér rá inniegy kávét, vagy vásárolgatni. Jókor hívtam, mert épp nemvolt semmilyen dolga.
Megbeszéltük, hogy 2-kor találkozunk a Starbucks-ban. Viszont még csak 1 óra volt, szóval benéztem pár boltba. Vettem pár pólót meg cipőt, és volt arra még időm, hogy hazavigyem őket.
2-re ott voltam a kávézóba. Ciara már ott ült az egyik asztalnál. Amikor meglátott úgy ölelt meg, mintha ezer éve nem látott volna.
Kiderült, hogy ő is directioner. Na ennél a pontál még jobban beleszerettem ebbe a lányba. :D
-És ki a kedvenced?- kérdeztem.
-Az ír manó, Niall. És neked?- elpirult.
-Úgy őszintén nincs kedvencem, de ha nagyon kéne választani, akkor Harry.- amikor kimondtam a nevét rákvörös lettem.
Kibeszéltük a fiúkat, és sokat nevettünk. Odamentem az eladóhoz, hogy kérjek még egy cappucino-t, amikor mögöttem megszólalt egy nagyon ismerős hang.
-3 cappucino-t és 2 kávét, légyszíves.
Nem mertem megfordulni, de nagyon kíváncsi voltam, hogy ki lehet az.
-Itt a cappucino hölgyem.- mondta az eladónő.
-K-Köszönöm.- mondtam dadogva.
Megfordulni nem mertem. Amikor leültem Ciara mellé, akkor végig a pult felé nézett csillogó szemekkel.
-Ciara! Minden oké?- kérdeztem.
-Ír manó.- mondta, már majdnem nyálcsorgatva.
Na ez volt a pont, amikor majdnem kiugrott a szívem. Odanéztem a pulthoz.
Ott áltak. Mind az öten ott voltak. Ciarával már annyira néztük őket, hogy már biztos érezték. Nem tévedtem.
Abban a pillanatban, ahogyan erre gondoltam, Liam felénk fordult. Belenézett a szemembe. Még bírtam egy helybe ülni. Igenám, de Liam ránézett Louisra, majd a mellettünk lévő asztalra mutatott.
Harry is oda nézett. Mélyen a szemembe nézett. Na én itt már megszűntem létezni. Odaültek mellénk. Ciarával rák vörös fejjel néztünk magunk elé. Lehet, hogy ők is észre vették. Zayn súgott valamit a fiúknak, majd félhangosan nevettek.
Kinevettek. Akiket mindennél jobban imádok. Ez életem legrosszabb napja.:(
Majd egyből visszavontam, mert Louis odajött.:
-Sziasztok gyönyörű hölgyek, barátaimmal láttuk, hogy egyedül vagytok. Netán csatlakozhatunk?- kérdezte egy kacér mosollyal az arcán.
Tudtam, hogy nem szeretik a sikongatós rajongókat, ezért erőt vettem magamon, és halálos nyugalomban válaszoltam.:
-Persze, gyertek nyugodtan.- olyan, de olyan nyugodtsággal mondtam, hogy Ciara, és még én is meglepődtem.
-Gyertek fiúk.- odakacsintott a többieknek.
Úgy ültünk, hogy Liam, Zayn, én, Ciara, Niall, Harry. Kicsit lehangolódtam, hogy Harry nem ült mellém. Biztos nem jövök be neki. Csúnya vagyok.:(
Ciara nem mert oldalra nézni. Meg se mert szólalni. Végig én beszéltem. Megrohamoztak a kérdéseikkel.
-Először is. Hogy hívnak, honnan jöttél, miért vagy itt, hány éves vagy, van barátod?- óriási szemekkel várták a választ.
-Oké, csak szépen sorban. Hilary Turner, de csak Hilly. Magyarországról jöttem. Apum üzleti úton van, és magával hozott. 17 éves vagyok. És barátom..- na itt lenéztem a földre, mert tényleg szeretem Matyit, de ő nem foglalkozik velem.
Amikor felnéztem, és ránéztem Harryre. Csalódottság látszódott a szemeibe. Talán van egy esélyem nála?
-Barátom pedig nincs.- figyeltem Harryt. Az a csillogás a szemében, és az a mosoly. Áh kész voltam.
-Most te jössz.- mondta Niall majd Ciarára nézett óriási mosollyal az arcán.
-ŐŐ Ciara Smith. Magyarországról jöttem. Profi fotós vagyok, és szerződést kötöttem itt. 18 éves vagyok. És barátom, nincs.- mondta majd Niall-re nézett.
-Viszont nekem most mennem kell, Hilary elkísérsz?- kérdezte Ciara.
-Persze.- hirtelen nem tudtam mit mondjak, szóval beleegyeztem. Pedig nem akartam itt hagyni őket.
-Sziasztok fiúk.- küldtem egy mosolyt nekik.
-Várj egy kicsit.- ezer közül is felismerném ezt a hangot.
Megfordultam.

Remélem tetszett ez  rész.:) kérem kommenteljetek jót, rosszat egyaránt elfogadok.! köszönöm.
Pusziik. xx

Leírás, 1. fejezet - Egy tökéletes reggel

ÜÜdv.:)

Azért kezdtem írni ezt a blogot, mert olyan sok ismerősöm is ír, hogy nekem is megjött a kedvem.:))
Viszont tudom, hogy nekem nem lesz annyira jó, szóval ezt nézzétek el.://

Sziasztook.:)
A nevem Hilary Turner, de mindenki csak Hillynek becéz. Csak egy normális 17 éves, félig magyar félig angol származású lány vagyok.:)
Édesapám David Turner. Édesanyám Kovács Zoé, pár hónapja elhunyt rákban. Nemsokkal utána nővérem, Cintia Turner autóbalesetben elhunyt. Viszont, már nem vagyok annyira szomorú, mert van egy unokanővérem, aki bármikor feltud vidítani, Lisa Turner.
Apum, mióta anyum meghalt, sokkal többet dolgozik, mert mindent meg akar nekem adni, hogy boldoggá tegyen. Csak azt nem tudja, hogy akkor lennék boldog, ha többet lehetnék vele..
Magyarországon élünk, mivel anyum magyar volt, amit gondolom nem volt nehéz kitalálni a nevéből.:)
Van egy barátom, Tóth Matyi. Nem is nagyon viselkedik úgy, mintha a barátom lenne. Alig találkozunk&beszélgetünk.. És végül, de nem utolsó sorban, a legjobb barátnőm Kiss Anna.
Anna olyan mintha a testvérem lenne. Ovodás korunk óta vagyunk legjobb barátnők. Nagyon imádom.:$ :)
Na de szeretnék visszatérni az unokanővéremre.
Nála jobb embert el sem tudok képzelni. Olyan mint a második felem, nem tudom mi lenne velem ha ő nem lenne. Mindenhova együtt megyünk, sok embert már nagyon idegesítettünk ezzel.:D
Amikor még 14 éves voltam, mindig tőle kérdeztem, hogy mit írjak a fiúnak, aki éppen tetszett. Mindig azt hittem, hogy már biztos kezd elege lenni belőlem, és sokszor ezt meg is kérdeztem tőle, de ő mindig azt válaszolta, hogy ő bármikor itt van velem, és abban segít amiben tud.
Ezért nagyon hálás vagyok neki. És tiszta szívemből imádom.:)
Jaa és még a kis történetem elején nem is említettem a legfontosabb dolgot! Directioner vagyok.:) Ez fontos része lesz ennek a kis véget nem érő történetnek.:)

  Szombat, reggel 6:30!

Gyűlölöm amikor korán reggel ébresztenek a hétvégén.. főleg amikor telefonon hívnak.
-Iiigen?- kérdeztem kómás hangon.
-Jóóóóóóreggeeeeelt Hercegnőőő!- kiabált bele a telefonba Anna.
-Jajj nemáá, nyugodj le, és hagyj aludni köszi puszi.- mondtam kicsit flegmán, és leraktam.
Tudom, hogy kicsit bunkó voltam, de ilyen vagyok ha hétvégén felébresztenek hajnalok hajnalán. Visszaaludtam. Majd hallottam ahogy lassan nyílik a szobám ajtaja.
-Jóreggelt Kicsim.- mosolygott apu.
Felhozta a reggelim. Az ilyet nem szeretem, mivel ez azt szokta jelenteni, hogy valamit meg kell beszélnünk.
-Jobbat, köszönöm.- mutattam egy fél mosolyt.
-Valamit meg kéne beszélnünk drágám.
-Valahogy gondoltam.. Na lökd.- mondtam két falat közbe.
-A munkámról lenne szó.. Üzleti útra kell mennem. Megint. De ez viszont nagyon hosszú lesz, és el kéne döntened, hogy mi legyen addig veled, mivel nem tudom, hogy itt merlek-e hagyni gyedül ebben a nagy házban.
-Figyi apu, 17 éves vagyok.. tudok magamra vigyázni pár hétig.
-De drágám, ez nem pár hetes lesz, hanem több hónapos.
Na itt elakadt a szavam. Mióta tart egy üzleti út több hónapig?? Hagyjuk..
-Hova kell menned?- kérdeztem.
-A pár hónap alatt 2x utazom, New Yorkba, onnan pedig Londonba.
Ahh London. Álmaim városa, és most nem csak azért mert ott van a 1D!! :$
Viszont olyan kevés ruhám, és cipőm van. Lehet rá kéne vennem apum, hogy vigyen magával. Mondjuk.. biztos nem engedné meg, mivel "biztos elvesznék" meg, hogy "elrabolnának".
-Szóóval akkor mire gondoltál? Mi lesz velem?- kérdeztem nagy boci szemekkel.
-Gondolom nem hagynád itt a barátod, pedig most az egyszer beleegyeztem volna, hogy velem jöhess. Nem akarlak itthon hagyni édesanyád, és nővéred tragikus halála után, amit még én sem tudtam feldolgozni..
-Apu.. Hagyjuk a Matyit..
-Értem. Akkor szeretnél velem jönni?
-Ez kérdés volt?- vigyorogtam.
-Van 1 napod elbúcsúzni, és összepakolni a cuccaidat, ja és örülök, hogy jössz velem.- mosolygott.
Egyből Annát hívtam. Szó szerint leoltott.. Nagyon "jól" esett. Viszont a monológja végén, mondta, hogy kötelező minden nap végén elmesélnem az egész napom. Beleegyeztem, mert nem tehettem mást.:D
Utána Matyit hívtam. Nem nagyon izgatta a dolog. Háát, nem nagyon bírtam ezt tovább. Szakítottam vele. Nagyon nehéz volt, mert én tényleg szerettem, sőt még mindig szeretem.
Mikor kimondtam, egyből mondta, hogy így szeret úgy szeret.. vicc a gyerek.. de tényleg.
Lisát felhívtam, hogy találkozzunk az egyik kávézóba. Elmondtam neki mindent. Úgy kellett felkaparni az állát a földről. Kicsit szomorú volt, mert megegyeztünk abban, hogy ketten megyünk Londonba.
Megittunk egy cappucino-t és elköszöntünk egymástól, úgy, mintha soha többet nem látnánk egymást. Mikor hazaértem apu még nem volt otthon. Összepakoltam minden cuccomat, ami kellhet.
Csináltam apának vacsit, felmentem lefürödtem, fogat mostam, és lefeküdtem aludni. A holnapi nap lesz életem legszebb napja.:)


Kicsit felszínes, unalmas, és rövid részre sikeredett, de ez még csak az eslő rész.:) Lesz ennél sokkal jobb és izgalmasabb.:)
Remélem azért felkeltette az érdeklődéseiteket, és rendszeres olvasói lesztek a blogomnak.:) pusziik. xx